Shihan Julius Thiry Budapesten született 1938-ban. Mint lelkes korcsolyázó és bokszoló, a Hadsereg Boksz Klub csapatának tagjaként olyan olimpiai érmesekhez csatlakozott, mint Papp László. Kezdetektől fogva elitsportoló-képzésben részesült, megtanulhatta, milyen követelményekkel és privilégiumokkal jár az ötvenes években a legkiválóbb sportolók közé tartozni. Bár a sport révén hozzájuthatott a korban elérhető összes kedvezményhez, életmódja nem akadályozta meg a tizenhét éves fiatalembert abban, hogy felismerje a rendszer elnyomó jellegét. Thiry csatlakozott a szabadságharcosok hazafias csoportjához.
A forradalom leverése után útja először Ausztriába, majd Németországba vezetett, ahol első találkozása a karatéval a véletlen műve volt. Árnyékbokszolást gyakorolt éppen az egyetem tornatermében, amikor meglátta egy japán diáktársát, amint katamozdulatokat gyakorol. Megkérdezte tőle, mire való mindez, majd felajánlotta, hogy mérjék össze a tudásukat. A diák legyőzte őt, de abban a pillanatban meg is győzte a karate értékeiről. "Európában a láb használata a verekedésben nem számított elegáns dolognak, csakhogy az ellenfelem azt tett velem, amit akart. Ez elég is volt ahhoz, hogy a továbbiakban karatézni tanuljak boksz helyett", idézi fel a múltat Julius Thiry.
A tudásvágy sokféle ismeretanyag összegyűjtésére sarkallta, ezért Japánba utazott, hogy ott több éven át elmélyülhessen a karate művészetében. Osakában nem más, mint maga Teruo Hayashi nagymester fogadta tanítványául. Egyetlen nem japánként a képzési folyamat nemcsak megterhelő, hanem megalázó is volt számára, de ennek a folyamatnak aztán számottevő következményei lettek az Egyesült Államok karatéjának fejlődésére nézve.
Jelenleg Thiry mester a Hayashi-ha Shito Ryu Kai 8. dan fokozattal rendelkező nagymestere. Szakmai vezető pozíciókat tölt be a sportág három különböző szervezetében. Az USA Karateszövetségének (USANKF) elnöke és egészen visszavonulásáig a Pan-Amerikai Karate Szövetség szakmai alelnöke volt.
Shihan Thiry alapította meg 1966-ban Seattle-ben Washington Állam Karate Szövetségét (Washington Karate Association), a karateiskolák folyamatosan terjeszkedő hálózatával, amely magas színvonalon felkészült karatékák ezreit bocsátotta ki, és több száz nemzeti és nemzetközi érmet szerző versenyzővel büszkélkedhetett. 1972-ben, a párizsi világbajnokságon, hogy elősegítse a legfiatalabb korosztályok bevonását a sportágba, 7 éves gyerekekkel mutatott be szinkron-katát. Ma a gyermekek képzése már elválaszthatatlan a karateklubok működésétől mindenütt a világon. A nők ugyancsak fontos tagjai a Washington Állami Karate Szövetség diáktagozatának, és egyúttal a legütőképesebb éremszerzői az USA 18 éven felüli nemzeti válogatottjának, ami azzal is együtt jár, hogy a női karatékák példaképei lettek a fiatal amerikai nők százezreinek. Ma a nemzeti szövetség tagjainak 40 százaléka nő.
Julius Thiry karatebírói pályája a világ első számú karatebírójának, Soke Teruo Hayashinak a felügyeletével indult el, és odáig fejlődött, hogy shihan Thiry Észak-Amerika és Latin-Amerika karatebírói tanácsainak elnöke lett: ő a felelős az egész amerikai földrész bíróképzéséért. Mint világszerte elismert kata- és kumiteszakértő, 2001-es visszavonulásáig több mint 17 éven át operatív vezetője volt a Karate Világszövetség (WKF) háromfős Bírói Bizottságának.
Az USA nemzeti csapatának edzőjeként tanítványának tudhatta az Egyesült Államok mindmáig egyetlen férfi WKF kata világbajnoki éremszerzőjét. Tanítványai 290 nemzetközi érmet szereztek, és eljutottak a legmagasabb helyezésekig az összes meghirdetett kategóriában. Egyetlen másik amerikai iskola sem volt ennyire eredményes és töretlenül fejlődő, s egyikük sem büszkélkedhetett ennyi nemzetközileg is sikeres sportolóval.
Shihan Thiry edzői pályájában minden más tényezőnél fontosabb szerepet játszott az a következetesen végigvitt elv, hogy elsődlegesen a karate-do művészetét, másodsorban pedig a sport többi erényét sajátíttatta el tanítványaival.
